Melyik tengeri állat rejlik a mondabeli „egyszarvú” mögött?

Az összes többi cettől eltérően a narváloknak agyaruk van. Igaz ezzel csak a hímek rendelkeznek, ám az övék 2,7 méteresre is megnő, tehát kb. 5 méteres testhosszuknak mintegy háromötödét teszi ki. A tövénél 30 cm átmérőjű is lehet, és súly elérheti a 10 kilogrammot. Agyaruk spirál alakú, anyaga az elefántcsonthoz hasonló, hisz mindkét képződmény valójában megnyúlt fog. Egészen ritkák a kétagyarú narválok. Előfordult már, hogy agyaras nőstényt is sikerült kifogni. A természetben egyáltalán nem ritka a páros agyar: ilyennel rendelkezik például az atlanti rozmár és az elefánt. Annál inkább feltűnő az olyan rendkívüli képződmény, mint amilyen a narvál agyara. A narvál alsó álkapcsában nincsen fog, a felsőben csak két fog található: vajon a hímnél miért nagyobbodik meg a bal oldali, az máig rejtély. Néhány éve úgy hitték, hogy a táplálkozásnál, a ragadozók elleni védekezésben vagy a jégpáncél áttöréséhez szükséges az agyar. Valószínűleg a párválasztásnál játszik fontos szerepet, akár a páváknál a faroktollazat vagy a szarvasnál az agancs. Párzási időszakban a hímek agyarukkal párbajt vívnak. A nőstények azokat a legerősebb hímeket választják, amelyek agyara a leghosszabb és legvastagabb. A középkorban a narválhoz híres legendák fűződtek. Az agyarához mágikus és gyógyító erőt tulajdonítottak. Úgy hitték, többek között hatásos volt az elmebetegségekre, erősítette a szívet és közömbösítette a mérgeket. Néhány népnél (kínaiak, japánok) máig fennmaradt a tülkök és a szarvak csodás hatásában való hit. Afrikában ugyanezért vadásszák az orrszarvúkat. Mindezeken túl a narvál agyara a gyűjtőknek vágyott trófea, a múzeumokban pedig hőn állított kincs. Éppen ezért erre az állatra mindig is mohón vadásztak, s most már kipusztulás veszélye fenyegeti.   

Forrás: Bálnák és delfinek című könyv