Hosszúszárnyú, gömbölyűfejű-delfin

Hossza:3,5-7 m

Súlya: 3,5 t-ig

Élőhelye: hideg, part menti vizek, nyílt vizek

Elterjedése: mérsékelt övi és sarkvidéki vizek, nyílt óceán

A gömbölyűfejű delfineknek két faja van, ezeket elsődlegesen az úszóik hossza alapján lehet megkülönböztetni – ezt a jellegzetességet a víz alatt nehéz megfigyelni. A hosszúszárnyú, gömbölyűfejű delfin főként hideg vizű területeken él. Fényes, koromfekete színű, horgony alakú, világosabb folttal a torkán és a mellkasán. Feje gömbölyded, állkapcsa rövid. A hosszú hátúszó a hímeknél kampó alakú. Úszóik, hosszú, hátrafelé irányuló görbülettel, „könyökkel” rendelkeznek, hossza akár testük ötöde is lehet. A hosszúszárnyú, gömbölyűfejű delfin főként mélyvízi tintahalakkal és polipokkal táplálkozik. Társaságkedvelő, akár több száz fős csoportokban él, és gyakran látni más cetfélékkel barátkozni. Sekély part menti vizekben könnyen elveszti tájékozó képességét, gyakran többedmagával vetődik a partra. A csoportban tömörülési hajlamát használják ki a bálnavadászok, akik képesek az állatokat sekélyebb vizek feléé terelni, csak hogy legyilkolják őket. Néhol – mint pl. Faroe-szigeteken – ezekre a delfinekre még napjainkban is vadásznak.

Partra vetve

A hosszúszárnyú, gömbölyűfejű delfinek sokszor partra vetődnek. Ha egyikük szerencsétlenül jár, a többiek gyakran követik. A partra vetődés magyarázatául szolgáló elméletek olyan tényezőket említenek, amelyek a bálnák tájékozódási rendszerét teszik tönkre, mint pl. a Föld mágneses mezejében bekövetkező átmeneti rendellenességek, hajók hanglokátora, betegség és vihar.

Forrás: Az Óceán című könyv