Létezik-e delfinnyelv?

A legnagyobb fejtörést a delfinek feje okozza a tudósoknak. A delfinek agyának mérete, barázdáltsága és struktúrája ugyanis nagyon hasonlít az emberéhez. Éppen ezért elvileg nincsen kizárva, hogy az intelligenciájuk alig marad el az emberétől. Sajnos azonban egyelőre nem ismerünk olyan módszert, amivel ez mérhető volna.

Abban biztosak lehetünk, hogy nem csak az ösztöneik vezérlik őket. Akusztikus kommunikációs rendszerük rendkívül kifinomult, és olyan mértékben bonyolult, hogy megfejtése a legnagyobb teljesítményű számítógépes rendszerek segítségével sem sikerült. Csak azt lehetett tudni, hogy hangkészletük az emberi nyelv frekvenciatartományának kb. tízszeresére terjed ki, szókincsükről azonban csak sejtéseink vannak. A delfináriumokban végzett megfigyelések során tapasztalhattuk, hogy az állatok megdöbbentően bonyolult parancsokat képesek közvetíteni egymásnak, anélkül, hogy látnák a másikat. Egy delfin például még bekötött szemmel is képes az ember fényjelzéseire reagálni, ha a társai „súgnak” neki.

Nyilvánvaló, hogy nem kell nyűglődniük az idegen nyelvek elsajátításával – hiszen a delfinnyelv nemzetközi. Ennek ellenére, ha valaki azzal kísérletezik, hogy magnóról játsszon le nekik delfinszövegeket, egy idő múlva „hallgatóságát” nem kap választ. Ez nyilván olyankor következik be, hogy a delfinek megbizonyosodnak róla, hogy mesterséges közvetítővel állnak szemben, mert nincs meg a szövegösszefüggés, és nem hagyják magukat beugratni.

Máskor viszont megdöbbentően ésszerűtlenül viselkednek. Például hagyják, hogy könnyűszerrel bekerítsék és hálóval megfogják őket, pedig egyszerűen átugorhatnának a háló peremén.

Forrás: Bálnák és delfinek című könyv