Tapadókorongos medúza

Átmérője: 30 cm-ig

Vízmélység: 0-30 cm-ig

Élőhelye: parti mangrove

Elterjedése: a Mexikói-öböl és a Karib-szigetek trópusi vizei

Amikor a búvárok rábukkannak erre a hanyatt fordult medúzára, gyakran azt hiszik, hogy beteg, pusztulófélben lévő egyedet találtak. A tapadókorongos medúza azonban ebben a helyzetben éli az életét: harangja lefelé irányul, 8, nagy elágazó szájkarja pedig felfelé. A szájkarok végén láthatók apró hólyagokban egysejtű moszatok élnek. A moszatoknak fényre van szükségük a fotoszintézishez, és a medúza úgy viselkedik, hogy vendégei jól érezzék magukat. A moszatok által előállított szerves anyagok feleslegét a medúza felhasználja, de szájkarokon lévő tapogatóival planktonikus állatokat is elkap. Harangja lüktetve vízáramot kelt, amely tápanyagokat és oxigént továbbít. Ha a medúza úszni akar, megfordul, és harangja felfelé áll, a hozzá nagyon hasonló Cassiopeia andromeda az Indiai-óceánban él, és lehet, hogy nem is önálló faj.

Forrás: Az Óceán című könyv